Mióta a film megjelent foglalkozatott a Spiderwick krónika, de mikor még komolyan gondoltam, bookline-on nem volt első kötet, úgyhogy elmaradt, a filmet viszont becsületesen elkerültem, mindenképp olvasni akartam először. Aztán nemrég megtaláltam őket, úgyhogy nekiültem.
Az első, ami feltünt, hogy igényes, tele van rajzokkal, amik igencsak szépek. A könyv elején olvasható egy levél, amit a Grace testvérek hagynak ott az íróknak, hogy olvassák el, mert szeretnék megismertetni velük a történetüket. Ez tetszett, valóságízűvé akarták tenni a sorozatot, bravó.
Nagyvonalakban arról van szó, hogy a Grace testvérek, Jared, Simon
(ők ikrek) és Mallory, édesanyjukkal nénikéjük házába költöznek. Lepukkant, poros, régi, hatalmas (én legalábbis hatalmasnak képzeltem el) ház, de a gyerekeket nem igazán hozza ez izgalomba, sőt, nem is szeretik a helyzetet. Viszont egyszer kaprászó hangokat hallanak a falban, és a dolog nyitját keresve találnak a konyhában egy felvonót, amibe épphogy belefér valamelyikük. Jared vállalkozik a kalandra, és így jut el egy szobába, ahol könyveket, különös dolgokat talál. A sok könyv között talál rá a Manók Könyvére, ami illusztrációkkal, leírásokkal, utasításokkal van tele mesebeli lényekről. Mindezt butaságnak tartják, mígnem titokzatos dolgok, vagy inkább csínytevések történnek a házban. Jared ekkor kezd hinni a könyvben leírtaknak, és probálja bizonygatni, hogy a házban kószáló valami egy manó, ami igenis létezik.Szerintem érdekes, szeretem az ilyen témájú történeteket. Fel is faltam a könyvet, kb. egy óra (!) alatt. Eeeegen, olyan rövid. Meseregény, inkább a 10-es éveik elején járó lurkóknak (vagy felolvasva akár kisebbeknek is, igazán el tudnak nézelődni az illusztrációkon). Itt még nem is hőbörögtem, csak a második kötetnél kezdett kihunyni a varázs, ott már engem elvesztett az írópáros. Egyszerűen nem köt le, kényszernek érzem az olvasást, sőt itt-ott bugyutának a történetet, DE ez valószínüleg az én hibám, lévén nem is én lennék a célközönség... ez van.
Úgyhogy úgy döntöttem, nem olvasom tovább, legalábbis most biztos nem. Egyszer majd lehet. Inkább megnézem a filmet, vagy valami. Ahogy nézegettem mik lesznek még, elég érdekes, bontakozik szépen ki a történet, de én mégsem vagyok kibékülve valamivel.
A terjedelem böki a csőröm. Nem tudom, mennyire riasztja a gyerekeket egy könyv vastagásga, lehet ott a dolog nyitja, azért bontották 5 kötetre... persze így jövedelmezőbb is, mellesleg. Komolyan, olyan rövidkék, hogy ihaj. Mint két hosszú fejezet egy másik könyvben. Persze az események zajlanak, de akkor is.
A polcon viszont rohadt jól mutathat a teljes sorozat, és ha gyerek(esebb) fejjel találkozok vele, biztos szivárvány folyt volna a fülemből örömömben, le lettem volna nyűgözve, de ezért hagyom inkább másra az egészet, nem erőltetem. Mindezek ellenére ajánlatos, jó kis mese, és mondom még egyszer, szépek a kötetek.
Itt van nni, ez pl két illusztráció, csak a könyvben nem színesek. Nem tudom ez igazi kötet borítója-e, de én mindenképp támogatnám az ötletet, hogy kiadják egy könyvben az ötöt. Lehet úgy én is tovább böngésztem volna, még talán végig is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése