2012. október 7., vasárnap

Ha nem, hát nem.


Csúnya dolog, vagy nem, ismét megesett, hogy egy-egy könyvet félrelöktem. Ha magyarázkodnom kellene, akkor annyi lenne az ok, hogy elképesztő hangulat csapongásaim vannak mostanság. Pl. olvastam Straubot, amit tök jó volt, élveztem, meg minden, míg meg nem néztem a Prometheust. Kaptam egy nyaklevest, és nekem sci-fi kellett. Elkötelezett Alien-filmek nézésbe kezdtem, éééés mindjárt nem tetszett annyira a Ghost Story. Nem a könyv hibája, hanem az enyém. Mindezek ellenére bűnnek éreztem volna nem befejezni, főleg, hogy mindössze a 20%-a volt még hátra. Úgyhogy lenyomtam a torkomon. És nem bántam meg.

Volt még olyan, hogy A prímszámok magánya... nohát, majdnem eljutottam a feléig, az eleje tetszett is. Aztán mikor elővettem egy cseppnyi kíváncsiság nem volt bennem. Mi lesz a szereplőkkel, vagy hova halad a történet, nem érdekelt. Úgyhogy hagytam azt is.
Belefogtam újra a Történészbe, mert beugrott, hogy én azt hogy szerettem. Nno... igen, egyik kedvenc könyvem, de újra nem lesz olvasva. Valahogy nem ugyanolyan, hogy vágom a sztorit. Nem köt így le. Szépen van megírva, jók a leíró részek is, meg minden, de nekem újra - nem.

Így járt még Burroughs Marsának hercegnője. Van ugye a film... öööö... John Carter! Na, az rohadt jó volt. Megnéztem, aztán láttam, hogy van könyv. Hámondom, ez érdekel. A könyv rövidke, és (szerintem) nem jó. Egyszerű, túlságosan is. Nem jött be a stílus, azok után, hogy úgy tűnt, a filmesek komolyabban vették az egész sztorit, mint maga Burroughs. Úgyhogy a rajongóktól elnézést kérek, nem lehúzni akarom, mert maga a történet rohadt jó, különben nem tetszett volna a film sem. De ez azon ritka alkalmak egyike, mikor a film sokkal jobban sült el, mint maga az írott változat. Ilyen is van.
Éééés még a Földmély titka a Gordon - William páros földalatti urban - ifjúsági - fantasyjének második kötete. Lekötött majdnem a végéig, bár valahogy nem volt meg ugyanaz a "varázs", mint az első kötetnél. De az utolsó 150 oldal már messziről sem érdekelt. Igen, az már kevés, szégyelljem magam, hogy már annyit nem bírtam ki, de nem tetszett. My bad.

Viszont közbe-közbe találtam gyöngyszemeket. Befejeztem Rothfusst, ejdeszerettem. Rászántam magam Blockra, betörőset (Rhodenbarr), alkesz ex-zsarusat (Scudder) is kipróbáltam, mindegyik bejött. Talán Scudder a nyertes. Bernie vicces, de Matt bejövősebb.
Végre valahára elolvastam Az első szabályt Goodkindtól, Lindqvist második magyarul megjelent könyvét, az Élőhalottakat, most pedig Bacigalupi felhúzhatósát lapozgatom. Az utolsó 150 oldalt már nem akarom gyorsan, nyújtom inkább 1-2 napig.

No, jelentettem. Jövök majd hosszabb, egy könyves bejegyzéssel. Lusta voltam, és nem volt kedvem blogolni, csak olvasgatni másoknál.

4 megjegyzés:

  1. Én is Scuddert szeretem jobban:) Most a bérgyilkosos sorozatán gondolkodom, hogy belenézek, az téged érdekel?
    Nemsokára jön az új Zafón!:)) És tényleg jön, alig hiszem el.

    VálaszTörlés
  2. Napokat szemeztem vele... úgy voltam, hogy már ha ex-zsarut, betörőt kipróbáltál édesfiam, akkor miértne jönne egy bérgyilkos is? De akkor jött a Ghost Story, meg a Prometheus, úgyhogy elmaradt. Viszont tervben van, hogy közeljövőben előkapom. Ezek után tuti jó :)

    Pfff, én is csak épphogy. Nyálcsorgatva fogom átvenni... magamhoz szorítom egy "drááááágaszááááágom" böffentéssel... a futár szerintem menekülni fog a környékről :D:))
    Jön új Moore is:D Bár még az előbbit sem olvastam el... nemtom ez mennyire piszkál téged mondjuk:)

    VálaszTörlés
  3. Nekem is később lesz, mert a sajátokkal kellene előbb haladni (jelentékeny mértékben). Jaj, még a Ghost storyt se olvastam, meg Rothfusst se... neee, tudom, hogy jó, nem kell beállni a kedves mellé a sorba:))

    Én majd akcióban veszem meg, alig várom.
    Moore-t régen szerettem, de a Love Story 2.-3. kötete nem tetszett, a Prérifarkas bluest meg nem is olvastam még, meg sincs (de az embernek igen, jessz).

    VálaszTörlés
  4. akkor mukk... :))

    én is várok valami akcióra, vagy hát kitudja... valahogy meglesz!
    A vámpíros dolgok nekem sem jöttek be annyira a 2., főleg a 3. kötetben nem. De elvoltam vele. ha egyszer elfogult az ember, akkor elnéz ezt-azt.

    VálaszTörlés