No, akkor... azt mondom legyen most egy olyan bejegyzés, ahol röviden beszámolok néhány könyvről, amit vagy rég olvastam, vagy egyszerűen nem tudok egy teljes bejegyzést gyártani róla.
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg
Ifjúsági irodalom, felnőtteknek is (sőt!) ajánlva. A központi téma a Jó- és Gonosz közötti harc, de itt van még a könyvek tisztelete, a szülők megértése, a barátok melletti elkötelezett szeretet, mindez izgalommal megtoldva.
Bár a régi blogon volt egy teljes bejegyzés (hangsúlyozom, hogy VOLT), nem akarom kihagyni innen, mivel a molyon, ahogy látom nem túl nagy a rajongói tábora. Szerintem megérdemli, hogy többen olvassák. Vándorcirkuszos, borzongós, izgalmas, nem túl hosszú regény. Rengetegen inspirálódtak belőle (tényleg nagyon sokan) mind irodalmi, zenei, vagy filmipari szinten.
Joanne Harris: Rúnajelek
A Csokoládénak és társainak köszönhetően azt hittem, hogy Harris kizárólag amolyan nőies könyveket ír. Mostmár tudom, hogy nem.
Nagyon szerettem ezt a könyvet, főleg, mert skandináv mitológiás, amiért nagyon odavagyok. Izgalmas, hamar olvastatja magát, rendelkezik (a számomra fontos) hangulatkeltő erővel. Ezt arra értem, hogy fogom magam és viking/folk metalt kezdek hallgatni, előrébb hozom a fantasys könyveket a listámon, és így tovább. Minden lehetséges helyen Odin és Thor volt a hátterem, sőt, fel akartam festetni a falamra Thor kalapácsát is, úgyhogy eléggé beleéltem magam (bár a kalapács téma nem 100%-osan a könyv érdeme).
Jake Needham: A nagy mangó
Könyvtáras túrát csaptam, láttam, hogy krimi, Agave, rácsaptam a kupac tetejére.
Mikor olvasni kezdtem, tetszett, Winnebago (egy hippi indián, legalábbis ő indiánnak mondja magát) alakja egyből a szívembe lopta magát. Aztán beindult maga a történet, a hajsza a bizonyos dolog után, és valahogy úgy a középtájt el is untam. Csak azért olvastam MAJDNEM végig, mert elutaztam itthonról egy kis nyári munkára, és csak ezt az egy könyvet vittem magammal. Mikor haza jöttem, félre is tettem. Fogalmam sincs, miként oldják meg a végén a rejtélyt, de legyen, szívesen meghalok hülyén, ha ez azt jelenti. Lehet másnak jobban bejön, szerintem egy átlag közepes.
George R. R. Martin: A Jég és Tűz Dala I-II. (Trónok Harca, Királyok csatája)
Martin legendává nőtte ki magát a molyok között, ha benézel az olvasásokhoz, minden 4. ember valamelyik kötetet olvassa. Ezen egyeltalán nem lepődök meg, ami azt illeti. Féltem tőle, mert mindenki dicsérte, és hát mi lesz akkor, ha nekem nem tetszik... de tetszett, sőt, imádtam. Egész nap olvastam, áradoztam olyan barátaimnak is, akiknek nem az olvasás a kedvenc időtöltésük. Minden lehetséges infót elolvastam a könyvről, letöltöttem a sorozatot, rémfarkas után ahítoztam, meg minden.
Martin világa egyedi, zseniális, minden apró részlettel kidolgozva. A karakterek eléthűek, szerethetőek. Imádom, zsinórban olvastam el a két kötetet, majdnem ezer oldal ide- vagy oda... bár hosszabb lenne. Valamikor folytatom, mert a Könyvek Könyve listámon szerepel :D
P. G. Wodehouse: Forduljon Psmithhez
Egyik héten fogtam magam, és elhatároztam, hogy megpróbálok minden nap elolvasni egy könyvet (majdnem sikerült is). Wodehouse azok közé tartozik, akiktől rééééég szeretnék olvasni, mint pl. Vonnegut és Merle. Nagy nevek, nem maradhatok le róluk.
Wodehouseról senki nem maradhat le. Tényleg. Aki még nem olvasott, mindenképp tegye meg. Angol humor, bájos félreértések, imádnivaló, könnyfakasztó jellemmel rendelkező karakterek. Rengeteg Wodehouse-t akarok még olvasni.
Psmith egy zseni. Ha nevetni akartok, mindenképp forduljatok Psmithhez! :)
Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter (Dexter sorozat III.)
Egyik kedvenc sorozatomról beszélünk (ami nem fantasy). Lindsayt nagyon imádom Dexter alakjáért. Egy évi szünet után ideje volt kézbe vennem a következő kötetet (előny, hogy közben megjelent még 2 :D). Nekiültem a sorozatnak is újra, a 3. évadtól, napokig mást sem csináltam, csak Dexterrel foglalkoztam.
Nem mesélek róla, mindenki ismeri valamennyire, a TV sorozatnak köszönhetően elég nagy visszhangot kapott. A vásznon is jó, nyugodtan lehet nézni. Az első évad az első kötet alapján készült, a többi önálló, de rohadt jó.
Hail Dexter! :)
Kb ennyi, a többi könyvről megpróbálok becsületes hosszúságú bejegyzést gyártani. Köszönöm a figyelmet, viszlát!
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg
Ifjúsági irodalom, felnőtteknek is (sőt!) ajánlva. A központi téma a Jó- és Gonosz közötti harc, de itt van még a könyvek tisztelete, a szülők megértése, a barátok melletti elkötelezett szeretet, mindez izgalommal megtoldva.Bár a régi blogon volt egy teljes bejegyzés (hangsúlyozom, hogy VOLT), nem akarom kihagyni innen, mivel a molyon, ahogy látom nem túl nagy a rajongói tábora. Szerintem megérdemli, hogy többen olvassák. Vándorcirkuszos, borzongós, izgalmas, nem túl hosszú regény. Rengetegen inspirálódtak belőle (tényleg nagyon sokan) mind irodalmi, zenei, vagy filmipari szinten.
Joanne Harris: Rúnajelek
A Csokoládénak és társainak köszönhetően azt hittem, hogy Harris kizárólag amolyan nőies könyveket ír. Mostmár tudom, hogy nem.Nagyon szerettem ezt a könyvet, főleg, mert skandináv mitológiás, amiért nagyon odavagyok. Izgalmas, hamar olvastatja magát, rendelkezik (a számomra fontos) hangulatkeltő erővel. Ezt arra értem, hogy fogom magam és viking/folk metalt kezdek hallgatni, előrébb hozom a fantasys könyveket a listámon, és így tovább. Minden lehetséges helyen Odin és Thor volt a hátterem, sőt, fel akartam festetni a falamra Thor kalapácsát is, úgyhogy eléggé beleéltem magam (bár a kalapács téma nem 100%-osan a könyv érdeme).
Jake Needham: A nagy mangó
Könyvtáras túrát csaptam, láttam, hogy krimi, Agave, rácsaptam a kupac tetejére.Mikor olvasni kezdtem, tetszett, Winnebago (egy hippi indián, legalábbis ő indiánnak mondja magát) alakja egyből a szívembe lopta magát. Aztán beindult maga a történet, a hajsza a bizonyos dolog után, és valahogy úgy a középtájt el is untam. Csak azért olvastam MAJDNEM végig, mert elutaztam itthonról egy kis nyári munkára, és csak ezt az egy könyvet vittem magammal. Mikor haza jöttem, félre is tettem. Fogalmam sincs, miként oldják meg a végén a rejtélyt, de legyen, szívesen meghalok hülyén, ha ez azt jelenti. Lehet másnak jobban bejön, szerintem egy átlag közepes.
George R. R. Martin: A Jég és Tűz Dala I-II. (Trónok Harca, Királyok csatája)
Martin legendává nőtte ki magát a molyok között, ha benézel az olvasásokhoz, minden 4. ember valamelyik kötetet olvassa. Ezen egyeltalán nem lepődök meg, ami azt illeti. Féltem tőle, mert mindenki dicsérte, és hát mi lesz akkor, ha nekem nem tetszik... de tetszett, sőt, imádtam. Egész nap olvastam, áradoztam olyan barátaimnak is, akiknek nem az olvasás a kedvenc időtöltésük. Minden lehetséges infót elolvastam a könyvről, letöltöttem a sorozatot, rémfarkas után ahítoztam, meg minden.Martin világa egyedi, zseniális, minden apró részlettel kidolgozva. A karakterek eléthűek, szerethetőek. Imádom, zsinórban olvastam el a két kötetet, majdnem ezer oldal ide- vagy oda... bár hosszabb lenne. Valamikor folytatom, mert a Könyvek Könyve listámon szerepel :D
P. G. Wodehouse: Forduljon Psmithhez
Egyik héten fogtam magam, és elhatároztam, hogy megpróbálok minden nap elolvasni egy könyvet (majdnem sikerült is). Wodehouse azok közé tartozik, akiktől rééééég szeretnék olvasni, mint pl. Vonnegut és Merle. Nagy nevek, nem maradhatok le róluk.Wodehouseról senki nem maradhat le. Tényleg. Aki még nem olvasott, mindenképp tegye meg. Angol humor, bájos félreértések, imádnivaló, könnyfakasztó jellemmel rendelkező karakterek. Rengeteg Wodehouse-t akarok még olvasni.
Psmith egy zseni. Ha nevetni akartok, mindenképp forduljatok Psmithhez! :)
Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter (Dexter sorozat III.)
Egyik kedvenc sorozatomról beszélünk (ami nem fantasy). Lindsayt nagyon imádom Dexter alakjáért. Egy évi szünet után ideje volt kézbe vennem a következő kötetet (előny, hogy közben megjelent még 2 :D). Nekiültem a sorozatnak is újra, a 3. évadtól, napokig mást sem csináltam, csak Dexterrel foglalkoztam.Nem mesélek róla, mindenki ismeri valamennyire, a TV sorozatnak köszönhetően elég nagy visszhangot kapott. A vásznon is jó, nyugodtan lehet nézni. Az első évad az első kötet alapján készült, a többi önálló, de rohadt jó.
Hail Dexter! :)
Kb ennyi, a többi könyvről megpróbálok becsületes hosszúságú bejegyzést gyártani. Köszönöm a figyelmet, viszlát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése