11-11-11, robbant be még tavaly az előzetesben, és én csorgattam a nyálam, hogy érkezzen már el az a pillanat, mert én bizony nem bírom ki addig. Persze kibírtam, egészen máig, de szokásom túlzásokba esni. Most viszont le vagyok taglózva, tombol bennem minden, azt sem tudom mit mondjak, höhö.
A történet: Hyperion király megszállottja az epiruszi íjnak, ami rég eltűnt a föld színéről. Az íjjal el lehet pusztítani az isteneket, így Hyperion felbolygatja az egész Hellászt, halált és szenvedést hagyva maga után, a cél érdekében: letaszítani az Olümposziakat, és a világ urává lenni. Ám a kegyetlen király nagyot hibázik, mikor megöli egy egyszerű paraszt, Thészeusz anyját, annak szeme láttára. A fiú bosszút esküszik, bármi áron.
De... a szűz orákulum, Phaedra látomást lát, miszerint Thészeusz az egyetlen reménye az emberiségnek, sereget kell gyűjtenie, és harcolni a halandók életéért.
Kicsit zavaros, elhiszem, főleg így az én szavaimmal, de olyan, de olyan jó. Ki szereti a 300-at? Ki látta a 300-at? Mert itt nem alaptalan figyelemfelkeltés a felirat, hogy a 300 alkotóitól, mert tényleg hasonló a hangulat, a képvilág. Nekem a 300 is az egyik kedvenc filmem, és immár az Immortals is megy szépen a listára.
Az effektek nagyon a helyükön vannak, nem vitték túlzásba, mégis rengeteg van, és a legjobb, hogy egyedi, mert ilyesfélét csak a 300-ban, és itt láttam. A betétdalok is szépen helytállnak, ott lebegnek a háttérben, mindig megadva a torta tetejére a habot. A jelmezek, kellékek olyanok, amilyeneknek lenniük kell - bár egy kicsit furcsa nekem Zeusz sisakja a végkifejletben, de nem értem miért muszáj kötözködnöm. És ugye volt nekünk néhány évvel ezelőtt a THIS IS SPARTA! üvöltés, most nekem legalább annyira intenzív volt a FIGHT... FOR IMMORTALITY! (és az egész beszéd előtte, alig bírtam ülve maradni a széken, felugrottam volna szívesen csapkodni a kardom a pajzsomhoz, már ha lenne olyanom).
A másik kedvenc jelenetem, a végső harc Hyperion és Thészeusz között... fúúúha mi volt ott, szerintem rohadt jó harcjelenet sikeredett, és persze mikor az istenek kaszabolják a krícsöröket. Nem tudom mik azok becses nevükön... a filmben nem hangzik el, akárhogy kutatok most így sebtében, sehol sem nevezik meg őket, de ha valaki majd megnézi, vagy már látta, biztos tudja mikről beszélek.
Szóval én azt mondom, nemhiába vártam még anno annyira a megjelenést. Mindenképp megéri megnézni, megdobbantja a szívet, lelket, az biztos.
(Barátom, aki szintén nagyon várja a filmet, -többiek nem igazán- mééég nem látta, és nem szoktunk véleményt nyilvánítani egymás előtt filmekről, amit a másik még nem látott. Most viszont annyira bennem volt ez az egész tömény rajongás, hogy ki kellett pötyögjem legalább magamból. Ezért lett itt ez, remélem meggyőzök vele valakit :)
A történet: Hyperion király megszállottja az epiruszi íjnak, ami rég eltűnt a föld színéről. Az íjjal el lehet pusztítani az isteneket, így Hyperion felbolygatja az egész Hellászt, halált és szenvedést hagyva maga után, a cél érdekében: letaszítani az Olümposziakat, és a világ urává lenni. Ám a kegyetlen király nagyot hibázik, mikor megöli egy egyszerű paraszt, Thészeusz anyját, annak szeme láttára. A fiú bosszút esküszik, bármi áron.
De... a szűz orákulum, Phaedra látomást lát, miszerint Thészeusz az egyetlen reménye az emberiségnek, sereget kell gyűjtenie, és harcolni a halandók életéért.
Kicsit zavaros, elhiszem, főleg így az én szavaimmal, de olyan, de olyan jó. Ki szereti a 300-at? Ki látta a 300-at? Mert itt nem alaptalan figyelemfelkeltés a felirat, hogy a 300 alkotóitól, mert tényleg hasonló a hangulat, a képvilág. Nekem a 300 is az egyik kedvenc filmem, és immár az Immortals is megy szépen a listára.
Az effektek nagyon a helyükön vannak, nem vitték túlzásba, mégis rengeteg van, és a legjobb, hogy egyedi, mert ilyesfélét csak a 300-ban, és itt láttam. A betétdalok is szépen helytállnak, ott lebegnek a háttérben, mindig megadva a torta tetejére a habot. A jelmezek, kellékek olyanok, amilyeneknek lenniük kell - bár egy kicsit furcsa nekem Zeusz sisakja a végkifejletben, de nem értem miért muszáj kötözködnöm. És ugye volt nekünk néhány évvel ezelőtt a THIS IS SPARTA! üvöltés, most nekem legalább annyira intenzív volt a FIGHT... FOR IMMORTALITY! (és az egész beszéd előtte, alig bírtam ülve maradni a széken, felugrottam volna szívesen csapkodni a kardom a pajzsomhoz, már ha lenne olyanom).
A másik kedvenc jelenetem, a végső harc Hyperion és Thészeusz között... fúúúha mi volt ott, szerintem rohadt jó harcjelenet sikeredett, és persze mikor az istenek kaszabolják a krícsöröket. Nem tudom mik azok becses nevükön... a filmben nem hangzik el, akárhogy kutatok most így sebtében, sehol sem nevezik meg őket, de ha valaki majd megnézi, vagy már látta, biztos tudja mikről beszélek.
Szóval én azt mondom, nemhiába vártam még anno annyira a megjelenést. Mindenképp megéri megnézni, megdobbantja a szívet, lelket, az biztos.
(Barátom, aki szintén nagyon várja a filmet, -többiek nem igazán- mééég nem látta, és nem szoktunk véleményt nyilvánítani egymás előtt filmekről, amit a másik még nem látott. Most viszont annyira bennem volt ez az egész tömény rajongás, hogy ki kellett pötyögjem legalább magamból. Ezért lett itt ez, remélem meggyőzök vele valakit :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése